Vannak olyan feladatok egy fogászati rendelő életében, amelyek soha nem érnek véget. Tipikusan ilyen feladat az új páciensek számának növelése hónapról hónapra. Hiszen ha nincs elegendő számú új páciens egy rendelőben, akkor egy idő után azon vesszük észre magunkat, hogy hézagossá válik az orvosaink naptárja. És ez bizony nagyon demotiváló tud lenni. 

Íme 12 olyan lehetőség, amely segít nekünk ebben a vészterhes időkben is:

1. Folyamatosan töltsünk fel új szöveges, képi és videós tartalmakat honlapunkra, hogy azt a Google keresője releváns tartalomként jelenítse meg a természetes találatok listájában.
2. Rendszeresen optimalizáljuk az oldalunkat fontos kulcsszavakra, és építsünk releváns, honlapunkra mutató linkeket.
3. Bátran kérjük meg pácienseinket, hogy osszák meg véleményüket a rendelőben szerzett tapasztalataikról írásban vagy videófelvételen.
4. Működtessünk páciensvisszahívó rendszert, hogy organikus kapcsolatot tudjunk fenntartani meglévő pácienseinkkel is, akik új pácienseket is generálhatnak számunkra.
5. Legyünk jelen a közösségi médiában, és töltsünk fel érdeklődésre számot tartó tartalmakat (engedjük például, hogy az olvasó belessen a kulisszák mögé).
6. Merjünk szórólapot készíteni, mert kisebb közösségekben kiváló páciensgeneráló eszköz lehet, ha jól csináljuk.
7. Legyenek céges partnereink, akiktől a dolgozók majd hozzánk járnak fogászati kezelésre.
8. Legyenek társterületen működő partnereink, és irányítsuk kölcsönösen egymáshoz a pácienseinket, ügyfeleinket.
9. Ha gyors páciensszám-emelkedésre van szükségünk, legyenek célirányos Google Ads hirdetéseink.
10. Merjünk hirdetni a Facebookon, mert jól körülhatárolható a célcsoport.
11. Készítsünk bizalomépítő videókat, és különböztessük meg ezekkel magunkat a versenytársainktól a honlapunkon és a YouTube-on.
12. Használjuk a legértékesebb kincsünket, a kapcsolati tőkénket mint páciensszám-növelő eszközt.

Az eszközök tehát adottak az Ön számára is, és hogy hogyan használja ezeket hatékonyan, arról is szó lesz 4 alkalmas PRAXISMENEDZSER képzésünk második napján, amikor az Ön rendelőjét segítő teljes marketing folyamatot részletesen végigvesszük! Tematika és jelentkezés itt: https://praxismanager.praxiskepzes.hu/

Feketén bért fizetni természetesen tilos, és az adótörvények szigorúan büntetik ezt! Ne tegye Ön sem! De ne (csak) a büntetéstől való félelem miatt legyen szabálykövető és erkölcsös, hanem mert valójában az anyagi érdeke is ezt kívánja! Olvassa végig, bebizonyítjuk…

A rendszerváltás előtt megjelenő, „maszek” fogászatok képviselték az első olyan prosperáló magánegészségügyi üzletágat, amely már az átkosban is üzemszerűen működött. Ekkor még jóformán valódi keretszabályok nélkül zajlott a munka, az adók és az adórendszer megszületését az esti híradókban követtük érdeklődve, de azért nagyon nem vettük még komolyan azokat. A kilencvenes években létrejött és megerősödött a hazai magánfogászati vállalkozói réteg, de az az általános hozzáállás alakult az adózásban, hogy „mi fizetgetünk valamicskét, cserébe az APEH békén hagy minket”.

Azóta nagyon sok víz lefolyt már a fogászatok öblítő csészéjén, de valahogy a régi beidegződések nehezen kopnak.

„Ennyi járulékot és adót nem lehet kigazdálkodni!”

2018-tól a fogászati szakdolgozókra is vonatkozó béremelési program kezdődött az állami egészségügyben, aminek az összesített mértéke idénre, a tervek szerint, eléri a 100%-os emelés szintjét. Érdemes tudni, hogy a tervezetek szerint egy 20 éves gyakorlattal rendelkező asszisztens idei alapbére meg fogja haladni a bruttó 560.000 Ft-ot. Akármit is gondolunk erről, ez a tendencia mindenképp érvényesülni fog, és átszivárog a magánpraxisok gazdálkodásába is. 

Ha nem emelünk határozottan a korábbi években kialakult és nagyjából ágazati szinten egységesen beállt szakdolgozói béreken, akkor a kollégák menthetetlenül felmondanak, és elvándorolnak a konkurenciához. És ma jó szakembert találni még nagy pénzért is hónapokba és rengeteg fáradságba kerülő feladat. 

Ahogy évekkel ezelőtt rendszeres volt, hogy a pályázó reménybeli alkalmazott a bértárgyalásnál világossá tette, őt csak a „kézhez kapott nettó érdekli”, ma már általános, hogy a jelentkező bruttóban jelöli meg az elvárt minimális, számára elfogadható bért.

Ugyanakkor, ha emelünk a bruttó béreken, akkor a sok vállalkozó által megfizethetetlennek tartott járulék is növekedni fog. Ez – vagy ennek tudata – egyeseket abba hajszolhat, hogy az alkalmazotti jövedelmek egy részét megpróbálják „feketén” kifizetni.

De vajon tudja-e a cégvezető, hogy pontosan mennyi pénzről van szó? Tapasztalatom szerint nem.

Nézzünk egy példát!

Klárika asszisztensnő bére 2021-ben bruttó 300.000 Ft volt, 2022-ben a körülmények nyomására ezt 33,3%-kal, 400.000 Ft-ra megemeli a fogászat. Mennyibe fog kerülni ez a nagy emelés havonta?

A 33,3%-os béremelés havi többletköltsége 34.500 Ft lesz – ami másfél átlagos depurálás ára.

A „fekete” ára

Sok vállalkozó azt gondolhatja, hogy a feketén kifizetett bérrel spórol. Pedig a fekete sincs ingyen, sőt igencsak sokba kerül! Az évtizedekkel ezelőtti vadkeleti viszonyokkal szemben, ma a bevételek nagyrésze bankkártyás fizetés, és a számlázóprogramjaink is be vannak kötve a NAV-hoz. Ha viszont a bevétel gyakorlatilag teljes egészében legális, akkor fekete bérre sem jut forrás, és igencsak drága mulatsággá válhat az ügyeskedés akár a büntetésekről, akár kétségbeesett és átlátszó „számlavásárlások” költségéről és utóéletéről van szó.

Megéri? Aligha!

Miért van az, hogy a fogászatvezetőkkel beszélgetve gyakran felvetődik, hogy vállalkozói munkájuk egyik rendszeresen ismétlődő stresszfaktora, amikor a könyvelő telefonál, és közli, holnap (esetleg ma vagy tegnap) mennyi adót, járulékot, iparűzési adót kell utalni a hatóságoknak?

És ez persze mindig a legrosszabbkor történik. Régóta tervezett beruházásba öltük az utolsó fillérjeinket, tegnap kellett a váratlanul meghibásodott kompresszort (sebészeti motort, röntgent, cirkót stb.) csillagászati összegért javíttatni, vagy berendeltünk az akciós implantokból egy féléves adagot, erre most értesít a könyvelő, hogy ma van a határideje egy milliós adóelőlegnek.

„Eszt’ kő csinányi?”

Lehetne ezt valahogy másképp is csinálni?

Természetesen! Bármilyen kicsi vagy hatalmas fogászati rendelő vagy fogászati cég éves adó- és járulékfizetési kötelezettsége gyakorlatilag 95%-ban már egy évre előre(!) megtervezhető.

A jó könyvelő össze tud állítani a cégvezetőnek egy egyszerűsített adónaptárt befizetési dátumokkal, közelítő vagy fix összegekkel. Ha az év során változik valamely alapadat (például a bérek), akkor legfeljebb frissíteni kell a táblázatot.

A fenti egyszerűsített táblázat alapján a fogászat vezetője minden hónap pénzforgalmának (cash-flow) tervezése során előre láthatja, milyen tételekkel kell számolnia.

Természetesen a tervezet pontosítható például a konkrét dátumokkal:

• havi járulékbefizetések minden hó 12-én,
• iparűzésiadó-előlegek március 15-én és szeptember 15-én, 
• társaságiadó-előleg a negyedévet követő hó vagy minden hónap 20-án stb.

Projektekhez, beruházásokhoz kapcsolódó adótervezés 

Szintén nagyon fontos, hogy ha a fogászat nagyobb beruházásra készül, akkor még a megvalósítás előtt adózási szempontból is vizsgálják meg projektet. Megtörténhet, hogy a folyamat során olyan többlet-adófizetési kötelezettség merül fel, amely a teljes fejlesztést veszteségessé teszi. Ilyen lehet például egy külföldön beszerzett gép váratlanul felmerülő 27%-os áfa terhe. De ennek ellenkezője is lehet igaz: például egy nagyértékű berendezés vásárlása során érdemes már előre kalkulálni az igénybe vehető társaságiadó-kedvezményekkel is.