NAV-os próbavásárló a fogászaton – fusson ki merre lát?

A NAV-os próbavásárló megjelenése a fogászaton pont olyan, mint bármely hétköznapi katasztrófa: tudjuk, hogy megtörténhet, számítunk rá, hogy előbb-utóbb bekövetkezik, mégis váratlanul, készületlenül és a legrosszabbkor ér minket. Tegyünk róla, hogy ne így legyen!

Ha a fogászat nyitva van, semmi sem akadályozhatja az adóellenőrt abban, hogy egy nap megjelenjen. Hogyan történik ez? Tapasztalatom szerint a leghétköznapibb módon, telefonon előre bejelentkezik (legutóbb még többször módosította is az időpontot) jellemzően fizetős konzultációra vagy más, kisértékű kezelésre – például fogkőeltávolításra. Előfordulhat, hogy kísérővel érkezik, aki leül a váróban, de az is lehet, hogy távozása után pár perccel jön vissza másodmagával, ekkor már igazolva magát, és átnyújtja a NAV-os ellenőri megbízólevelet. Fontos tudni, hogy nem minden próbavásárlás felfedett, van, amikor soha, utólag sem szerzünk tudomást a látogatásról.

Mit figyelnek meg jellemzően egy ilyen próbavásárlásnál?

A leggyakoribb a számla-/nyugtaadás ellenőrzése, a készpénzkezelés és a helyszínen tartózkodók jogviszonyának a kontrollja.

A számlázással kapcsolatos leglényegesebb dolog, hogy egyáltalán legyen a fizetésről bizonylat! De nem elhanyagolható az sem, hogy ez milyen bizonylat, a folyamat során mikor és milyen (helyes vagy helytelen) adattartalommal születik.

Jellemzően megtörténik azoknak a személyeknek az azonosítása, és NAV rendszerből való lekérdezése, akikkel az ellenőr a helyszínen összefutott, legyen az recepciós, orvos, asszisztens vagy takarító. A gond akkor van, ha valaki nem, vagy nem úgy van bejelentve, ahogyan azt az adóellenőr tapasztalta, vagy például az X Kft.-nél dolgozó recepciós egy másik vállalkozás/vállalkozó számláját adja át.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy az esetlegesen elkövetett hibákért ki vonható felelősségre. Elsősorban természetesen a fogászati cég kapja a NAV büntetést, de tudni kell, hogy a számlát nem adó recepcióst külön is szankcionálja az adóhatóság – igaz, általában sokkal alacsonyabb a rá kiszabott penzum.

Nagyon lényeges, hogy a „védelem első vonala” a recepció, a kollégáknak tehát tudniuk kell, mit szabad tenni, és mit nem egy ilyen helyzetben, mihez van joguk, és mi az, ami nem az ő hatáskörük, mi az, amire kötelező válaszolniuk, és mi az, amire már megtagadhatják a választ – ami például az ügyvezető hatásköre.

Ismernünk kell, hogy mihez van joga egy adóellenőrnek:

  • a fogászat hivatalos helyiségébe beléphet, azt átvizsgálhatja,
  • a hivatalos iratokba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, kinyomtatást, kimutatást kérhet,
  • az alkalmazottaktól tájékoztatást, nyilatkozatot kérhet, kikérdezhet.

Ilyen helyzetben a legtöbb kárt akkor tesszük, ha fecserészünk! Válaszoljunk igennel vagy nemmel, vagy szorítkozzunk a minimális tényközlésre. Konkrét példa amikor a még be nem mutatkozott ellenőr aggódva megkérdezte a recepcióst: „Mondja, és Ön sokat van bent, olyan fáradtnak tűnik!” A helyes reakció erre az udvarias elhárítás, ám a mi antihősünk a valóságban ezt válaszolta: „ Ne is mondja, tegnap reggel héttől este tízig bent voltam!” – miközben a később átadott jelenléti ív szerint nyolctól négyig dolgozott…

Ha szeretné megismerni az adóellenőrzések pontos menetét, szeretné felkészülten várni az elkerülhetetlent, és ehhez pontos to-do-list-et szerezne, ha jó volna ismerni a trükköket, akkor ne hagyja ki a legutoljára megrendezésre kerülő, állami oklevelet adó Fogászati Praxismenedzser képzésünket, amelyre itt tud jelentkezni.

Employer branding egy fogászati rendelőben

A mostani gazdasági helyzetben, a magánegészségügyi piacon az employer branding egyre inkább már nem azért elengedhetetlen feladat, hogy általa „könnyedén kiragyogjunk” a versenytársi környezetből, hanem azért, hogy ne érje rendelőnket versenyhátrány a hiánya miatt. Hetente nyílnak új magánrendelők, köztük gyakran multinacionális hátterű, hatalmas büdzsével rendelkező egészségügyi komplexumok, és ezek az új piaci szereplők hovatovább a versenytársaktól igyekeznek elcsábítani a kvalifikált munkaerőt. Minden rendelőnek elemi érdeke tehát, hogy tudatos munkával vonzóvá tegye magát a munkaerőpiacon, és azt sikeresen közvetítse a toborzás teljes folyamatában és a munkaerő-megtartásban is. 

Az employer branding vagy magyarul munkáltatói márkaépítés azt jelenti, hogy a rendelőnk vonzóvá teszi magát munkaadóként, képes megkülönböztetni magát a versenytársaitól, és ezzel megszólítani a számára ideális munkaerőt. Célja, hogy kitűnjünk a tömegből, és meggyőzzük a legjobb munkaerőt, hogy a sok-sok lehetőség közül a mi rendelőnk számára a legkedvezőbb, ezért hozzánk küldje be az önéletrajzát, velünk vegye fel a kapcsolatot. Ezáltal a rendelőnk döntési lehetőséghez jut, akar-e az adott jelentkezővel együtt dolgozni. Ahhoz azonban, hogy ezt a döntést meghozhassuk, „rá kell vennünk”, hogy kapcsolatba lépjen velünk, és eljussunk a toborzás következő szintjére, például behívhassuk egy személyes beszélgetésre. 

Rendelőtulajdonosként, praxismenedzserként szokjuk meg, hogy ma már a rendelői weboldal nem csak a páciensek számára készül, hanem a megszerzendő munkaerőnek is. Ezt mindig tartsuk sem előtt, amikor az oldal struktúráját, tartalmát, képi anyagait tervezzük, hiszen az employer branding elsődleges megjelenési formája a rendelőnk weboldala lesz, többnyire egy külön Karrier menüpontban. Itt tüntetünk fel minden olyan információt, amit a potenciális munkavállalónak tudnia kell rólunk mint munkaadóról, és minden olyan információt, ami benne bizalmat épít a rendelőnk iránt.

Szempontok az employer branding oldalhoz

  1. Mobile first – azaz ma már először mindig mobilnézetre optimalizálva tervezzük a weboldalakat, mivel – iparágtól függően – a honlaplátogatók 70-80%-a mobilon böngészik. Meglévő honlapoknál érdemes ilyen szemmel áttekinteni a rendelő oldalát, és ha szükséges, átterveztetni. 
  2. Soroljuk fel ezen az oldalon a rendelői előnyöket, hogy miért érdemes nálunk dolgozni, az milyen személyes előnyökkel jár, beszéljünk az elért eredményeinkről, kommunikáljuk, hogy „biztos lábakon állunk”, hogy sok elégedett páciensünk van, hogy hírnevünk makulátlan, mutassuk be az elismert szaktekintélyeket, akik a rendelőben dolgoznak és akiktől tanulni lehet stb.
  3. Fontos a „jelentkezési élmény”; az, hogy mennyire egyszerű hozzánk jelentkezni (önéletrajz-feltöltési lehetőség, információs telefonszám biztosítása, átlátható, könnyen használható felület).
  4. Használjuk a közösségi médiát is márkaépítő oldalunk támogatására. Az álláshirdetéseket jelenítsük meg Facebookon, Instagramon, akár Youtube videóban, mert mindezek segítenek forgalmat generálni az oldalunkra. A közösségi média a bizalomépítést is támogatja, hiszen egy álláskereső jó eséllyel „ránéz” a hirdető cég Facebook-oldalára. Nem szolgálja a bizalom erősítését például, ha ott hónapokkal korábbi aktvitással szembesül vagy ha arculatunk nem egységes. 

Hogyan építsünk nagyon rövid idő alatt bizalmat? 

  1. „Miért szeretek ebben a rendelőben dolgozni?” típusú rövid videók: a videók nagyobb megtekintést eredményeznek, mint a hagyományos, szöveges tartalmak, és éppen ezért a közösségi oldalak is jobban támogatják ezeket. Legyen mobiltelefonnal rögzített, természetes(nek ható) és valóban rövid. 
  2. Munkavállalói történetek videóban, szövegben vagy képekben.
  3. Törzsgárda tagok „hűségnyilatkozata”.
  4. Elégedett páciensek videói.
  5. Rendelőn kívüli, informális eseményekről szóló beszámolók.

Ha Ön elgondolkodtatónak tartotta írásunkat, és szeretne a sikeres toborzásról, álláshirdetésről, interjúztatásról is konkrét, gyakorlati ismereteket szerezni, ajánljuk figyelmébe novemberben induló, 4 alkalmas FOGÁSZATI ÉS MAGÁNEGÉSZSÉGÜGYI PRAXISMENEDZSER képzésünket, ami nem csak 50 kreditpontot ér a fogorvosoknak, de jogszabályváltozás miatt most utoljára államilag elismert oklevél is jár a képzéshez sikeres vizsga esetén. 

További információ és jelentkezés itt.

Információs vonal: +36 30 9420 180