Nem szabad, de érdemes-e feketén bért fizetni?

Feketén bért fizetni természetesen tilos, és az adótörvények szigorúan büntetik ezt! Ne tegye Ön sem! De ne (csak) a büntetéstől való félelem miatt legyen szabálykövető és erkölcsös, hanem mert valójában az anyagi érdeke is ezt kívánja! Olvassa végig, bebizonyítjuk…

A rendszerváltás előtt megjelenő, „maszek” fogászatok képviselték az első olyan prosperáló magánegészségügyi üzletágat, amely már az átkosban is üzemszerűen működött. Ekkor még jóformán valódi keretszabályok nélkül zajlott a munka, az adók és az adórendszer megszületését az esti híradókban követtük érdeklődve, de azért nagyon nem vettük még komolyan azokat. A kilencvenes években létrejött és megerősödött a hazai magánfogászati vállalkozói réteg, de az az általános hozzáállás alakult az adózásban, hogy „mi fizetgetünk valamicskét, cserébe az APEH békén hagy minket”.

Azóta nagyon sok víz lefolyt már a fogászatok öblítő csészéjén, de valahogy a régi beidegződések nehezen kopnak.

„Ennyi járulékot és adót nem lehet kigazdálkodni!”

2018-tól a fogászati szakdolgozókra is vonatkozó béremelési program kezdődött az állami egészségügyben, aminek az összesített mértéke idénre, a tervek szerint, eléri a 100%-os emelés szintjét. Érdemes tudni, hogy a tervezetek szerint egy 20 éves gyakorlattal rendelkező asszisztens idei alapbére meg fogja haladni a bruttó 560.000 Ft-ot. Akármit is gondolunk erről, ez a tendencia mindenképp érvényesülni fog, és átszivárog a magánpraxisok gazdálkodásába is. 

Ha nem emelünk határozottan a korábbi években kialakult és nagyjából ágazati szinten egységesen beállt szakdolgozói béreken, akkor a kollégák menthetetlenül felmondanak, és elvándorolnak a konkurenciához. És ma jó szakembert találni még nagy pénzért is hónapokba és rengeteg fáradságba kerülő feladat. 

Ahogy évekkel ezelőtt rendszeres volt, hogy a pályázó reménybeli alkalmazott a bértárgyalásnál világossá tette, őt csak a „kézhez kapott nettó érdekli”, ma már általános, hogy a jelentkező bruttóban jelöli meg az elvárt minimális, számára elfogadható bért.

Ugyanakkor, ha emelünk a bruttó béreken, akkor a sok vállalkozó által megfizethetetlennek tartott járulék is növekedni fog. Ez – vagy ennek tudata – egyeseket abba hajszolhat, hogy az alkalmazotti jövedelmek egy részét megpróbálják „feketén” kifizetni.

De vajon tudja-e a cégvezető, hogy pontosan mennyi pénzről van szó? Tapasztalatom szerint nem.

Nézzünk egy példát!

Klárika asszisztensnő bére 2021-ben bruttó 300.000 Ft volt, 2022-ben a körülmények nyomására ezt 33,3%-kal, 400.000 Ft-ra megemeli a fogászat. Mennyibe fog kerülni ez a nagy emelés havonta?

A 33,3%-os béremelés havi többletköltsége 34.500 Ft lesz – ami másfél átlagos depurálás ára.

A „fekete” ára

Sok vállalkozó azt gondolhatja, hogy a feketén kifizetett bérrel spórol. Pedig a fekete sincs ingyen, sőt igencsak sokba kerül! Az évtizedekkel ezelőtti vadkeleti viszonyokkal szemben, ma a bevételek nagyrésze bankkártyás fizetés, és a számlázóprogramjaink is be vannak kötve a NAV-hoz. Ha viszont a bevétel gyakorlatilag teljes egészében legális, akkor fekete bérre sem jut forrás, és igencsak drága mulatsággá válhat az ügyeskedés akár a büntetésekről, akár kétségbeesett és átlátszó „számlavásárlások” költségéről és utóéletéről van szó.

Megéri? Aligha!