NAV-os próbavásárló a fogászaton – fusson ki merre lát?
A NAV-os próbavásárló megjelenése a fogászaton pont olyan, mint bármely hétköznapi katasztrófa: tudjuk, hogy megtörténhet, számítunk rá, hogy előbb-utóbb bekövetkezik, mégis váratlanul, készületlenül és a legrosszabbkor ér minket. Tegyünk róla, hogy ne így legyen!
Ha a fogászat nyitva van, semmi sem akadályozhatja az adóellenőrt abban, hogy egy nap megjelenjen. Hogyan történik ez? Tapasztalatom szerint a leghétköznapibb módon, telefonon előre bejelentkezik (legutóbb még többször módosította is az időpontot) jellemzően fizetős konzultációra vagy más, kisértékű kezelésre – például fogkőeltávolításra. Előfordulhat, hogy kísérővel érkezik, aki leül a váróban, de az is lehet, hogy távozása után pár perccel jön vissza másodmagával, ekkor már igazolva magát, és átnyújtja a NAV-os ellenőri megbízólevelet. Fontos tudni, hogy nem minden próbavásárlás felfedett, van, amikor soha, utólag sem szerzünk tudomást a látogatásról.
Mit figyelnek meg jellemzően egy ilyen próbavásárlásnál?
A leggyakoribb a számla-/nyugtaadás ellenőrzése, a készpénzkezelés és a helyszínen tartózkodók jogviszonyának a kontrollja.
A számlázással kapcsolatos leglényegesebb dolog, hogy egyáltalán legyen a fizetésről bizonylat! De nem elhanyagolható az sem, hogy ez milyen bizonylat, a folyamat során mikor és milyen (helyes vagy helytelen) adattartalommal születik.
Jellemzően megtörténik azoknak a személyeknek az azonosítása, és NAV rendszerből való lekérdezése, akikkel az ellenőr a helyszínen összefutott, legyen az recepciós, orvos, asszisztens vagy takarító. A gond akkor van, ha valaki nem, vagy nem úgy van bejelentve, ahogyan azt az adóellenőr tapasztalta, vagy például az X Kft.-nél dolgozó recepciós egy másik vállalkozás/vállalkozó számláját adja át.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy az esetlegesen elkövetett hibákért ki vonható felelősségre. Elsősorban természetesen a fogászati cég kapja a NAV büntetést, de tudni kell, hogy a számlát nem adó recepcióst külön is szankcionálja az adóhatóság – igaz, általában sokkal alacsonyabb a rá kiszabott penzum.
Nagyon lényeges, hogy a „védelem első vonala” a recepció, a kollégáknak tehát tudniuk kell, mit szabad tenni, és mit nem egy ilyen helyzetben, mihez van joguk, és mi az, ami nem az ő hatáskörük, mi az, amire kötelező válaszolniuk, és mi az, amire már megtagadhatják a választ – ami például az ügyvezető hatásköre.
Ismernünk kell, hogy mihez van joga egy adóellenőrnek:
- a fogászat hivatalos helyiségébe beléphet, azt átvizsgálhatja,
- a hivatalos iratokba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, kinyomtatást, kimutatást kérhet,
- az alkalmazottaktól tájékoztatást, nyilatkozatot kérhet, kikérdezhet.
Ilyen helyzetben a legtöbb kárt akkor tesszük, ha fecserészünk! Válaszoljunk igennel vagy nemmel, vagy szorítkozzunk a minimális tényközlésre. Konkrét példa amikor a még be nem mutatkozott ellenőr aggódva megkérdezte a recepcióst: „Mondja, és Ön sokat van bent, olyan fáradtnak tűnik!” A helyes reakció erre az udvarias elhárítás, ám a mi antihősünk a valóságban ezt válaszolta: „ Ne is mondja, tegnap reggel héttől este tízig bent voltam!” – miközben a később átadott jelenléti ív szerint nyolctól négyig dolgozott…
Ha szeretné megismerni az adóellenőrzések pontos menetét, szeretné felkészülten várni az elkerülhetetlent, és ehhez pontos to-do-list-et szerezne, ha jó volna ismerni a trükköket, akkor ne hagyja ki a legutoljára megrendezésre kerülő, állami oklevelet adó Fogászati Praxismenedzser képzésünket, amelyre itt tud jelentkezni.
